„Magyarországnak szüksége van a türk államok dinamikájára is” – égető kérdések sorát vitatták meg Budapesten a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján

Történelmi eseménynek adott otthont szerdán a Várkert Bazár. A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) most először tartotta csúcstalálkozóját Európában, illetve egy megfigyelői státuszban lévő országban.

Az informális csúcson Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntötte a megjelent résztvevőket. Kiemelte, hogy megtiszteltetés, hogy itt a türk országok állam- és kormányfői Budapesten gyűltek össze. „Buda az egy ősrégi név, ő volt Attila, a hun király testvére. Ez önmagában is elég ok lenne arra, hogy Budapesten gyűljenek össze ezen országok képviselői” – ismertette, hozzátéve, hogy ez is mutatja azt a spirituális és kulturális kapcsolatot, amely Magyarországot a türk régióhoz fűzi.

A kormányfő ezután arról beszélt, hogy hazánk 7 éve lépett be a TÁSZ-ba. 

– hangzott el.

Stratégiai kapcsolat

Orbán Viktor beszédében arra is rámutatott, hogy a türk népek közössége emelkedő pályán van. „De miközben a türk világ fejlődik és emelkedik, ezzel egy időben az Európai Unió fejlődése lelassul, elakad, sőt drámai helyzetbe kerül”. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a türk államok együttes GDP-je legutóbb 20 százalékkal emelkedett. Az országok közötti kereskedelmi forgalom volumene pedig 30,9 milliárd dollárról (2022) 45 milliárd dollárra nőtt 2024-re.

A miniszterelnök itt kiemelte, hogy Magyarország számára is stratégia jelentőségűvé vált a kapcsolat a szövetség államaival. „Ha ma csak az európai gazdaság dinamikájára számíthatna Magyarország, akkor nagy bajban lennénk. 

– jelentette ki.

Mindezek után a magyar nép nevében megköszönte a jelen lévő vezetőknek, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt több mint három évben hazánkhoz hasonlóan országaik a béke oldalán álltak. Ennél a pontnál méltatta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, akinek hathatós közreműködésének köszönhetően nemrég mintegy három év után sikeres, közvetlen orosz-ukrán tárgyalások zajlottak le Törökországban.

„A türk államok hozzájárulnak Magyarország energiaellátásának biztonságához”

Orbán Viktor ezt követően rátért az Európában folyamatosan jelen lévő és egyre nagyobb problémát jelentő energiaválságra. Hangsúlyozta, hogy a kontinensen háromszor-négyszer annyit kell fizetni a gázért és a villanyért is, mint Amerikában vagy Kínában. „Ilyen árak mellett lehetetlen eredményes gazdaságot működtetni és építeni”. Ennél a pontnál arra is felhívta a figyelmet, hogy az érvényben lévő szankciók „szétverték”. 

 – fogalmazott.

Majd emlékeztetett arra, hogy amikor Ukrajna veszélybe sodorta Magyarország energiaellátását azzal, hogy elzárta a gázvezetéket, majdnem „tragikus” helyzet alakult ki, de annak köszönhetően, hogy korábban már együttműködésre léptek e téren Törökországgal, és a Török Áramlaton keresztül is érkezett gáz hazánkba, így a térség megúszta, hogy súlyos energiaválságba kerüljön. 

A magyar miniszterelnök itt adott egy kivonatot arról is, hogy ezekkel a baráti és partnerországokkal jelenleg hol tartanak a különböző együttműködési és gazdasági folyamatok. Tavaly megkezdődött az azeri és a török földgáz szállítása is Magyarországra, a Mol megkezdte a földgázkitermelését Kazahsztánban, Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig atomerőmű-építésről döntött, és magyar technológiák alkalmazását is tervezi – sorolta.

Felszólalása végén Orbán Viktor leszögezte, hogy komoly siker: a TÁSZ-országokkal a kétoldalú kapcsolatokat stratégiai szintre tudták emelni, és nemcsak partnerként, hanem barátként is tekinthetnek egymásra – húzta alá a magyar kormányfő.

Megbízható stratégiai partnerként tekintenek Magyarországra

A szót a hagyományoknak megfelelően a Türk Államok Szervezetének soros elnökséget ellátó ország képviselőjének, ez esetben a kirgiz elnöknek, Szadir Zsaparovnak adta át. Zsaporov felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország valóban híd szerepet tölt be. A kirgiz vezető hangsúlyozta, hogy a mostani informális csúcs logikus folytatása a tavaly novemberi ülésnek, ahol olyan főbb témák kerültek elő, mint integráció, fenntarthatófejlődés, a közlekedés és a logisztika fejlesztése, valamint a digitális gazdaság fokozása a tagországok között.

Szadir Zsaparov után Ilham Aliyev azeri elnök következett, aki megbízható stratégiai partnernek nevezte Magyarországot, melynek véleménye szerint nemzetközi státusza folyamatosan erősödik.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök beszédében azt hangoztatta, hogy a tanácskozó felek között lévő megingathatatlan kapcsolat tovább erősíti a már meglévő együttműködéseket. 

A jövőbe tekintve több tervezett gazdasági, kereskedelmi és logisztikai együttműködési tervet is megemlített, és kezdeményezte az egyeztetést az illetékes miniszterek és nemzeti bankok képviselő között a fenti témákban. Tokajev arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági és kutatási szektorban is növelni kell a türk államok között a kooperációt.

Erdogan: Magyarországon a kelet bölcsessége találkozik a nyugatéval

Mindezek után Recep Tayipp Erdogan török elnök kapott szót, aki 

Majd hangsúlyozta, hogy azért is döntöttek úgy, hogy ezt a tanácskozást Budapesten tartják meg, mert fontos szerepet tulajdonítanak Magyarországnak. „Itt a kelet bölcsessége a nyugatéval találkozik”, a TÁSZ-államok pedig kulcsépítői lehetnek a civilizációk találkozásának – hangzott el. 

Erdogan a középső folyosó fontosságára is kitért, melyet biztonságos útvonalnak nevezett kelet és nyugat között. Mint ismert, ennek a korridornak a szerepe az orosz-ukrán konfliktust követően értékelődött fel, és olyan stratégiai országokon halad keresztül, mint Kazahsztán, Azerbajdzsán vagy Grúzia.

Ezután három fontos béketörekvést is megemlített. Leszögezte, hogy mind Gázában, mind az orosz-ukrán fél között, valamint Szíriában is arra kell törekedni a türk államoknak, hogy igazságos és stabil békét teremtsenek meg. 

A török elnök szavait követően Savkat Mirzijojev üzbég elnök pedig olyan globális problémák elleni közös fellépéseket sürgetett, mint a klímaváltozás. De arra is kitért, hogy lényegi feladata a szervezetnek a tudomány és oktatás kiszélesítése, valamint a török és türk hagyaték átadása a jövő generációja számára. Utóbbiban Nemzetközi Török Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) is fontos szerepet játszik.

Könnyebb válaszokat találni a türk államokkal az európai kihívásokra

Az állam- és kormányfők ülését egy együttműködési dokumentumok aláírása, és sajtótájékoztató követte, melyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a Türk Államok Szervezetével, amely együttműködésből hazánk már eddig is igen sokat profitált.

Kiemelte, hogy hazánk sikeres a türk államokkal való együttműködés, melyet az is jól mutat hogy a TÁSZ európai központja Budapesten található, amelynek főigazgatója a tagállamok döntése alapján Hendrich Balázs volt isztambuli főkonzul lett.

A magyar diplomácia vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, Európa is súlyos kihívásokkal néz szembe a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás területén, azonban 

A miniszter érintette a biztonság kérdését is, és igazi „békeszervezetnek” nevezte a TÁSZ-t, amely a „béke igazi bajnoka”, ugyanis három súlyos fegyveres konfliktus vonatkozásában is ezek az országok rendelkeznek a legjobb eséllyel a rendezés előmozdítására. Az ukrajnai háborús felek közötti közvetítésért Törökországot méltatta, majd üdvözölte, hogy az azeri-örmény konfliktusban is sikerült megállapodni a békemegállapodás szövegében. Tudatta, hogy a nap folyamán elfogadtak egy nyilatkozatot, amely jó esélyt kínál Afganisztánnak a stabilizálásra, amivel a globális terrorfenyegetés egy nagyon súlyos forrását meg lehetne szüntetni. 

„A béke és a világ biztonsága érdekében a türk államok nagyon komoly és sikeres erőfeszítéseket tettek, és Magyarország békepárti politikájával kíván hozzájárulni ehhez” - tette hozzá. 

Érdekeltek vagyunk abban Magyarország sikere érdekében, hogy még szorosabbra fűzzük az együttműködést” – összegzett Szijjártó Péter.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

***